Csalás mesterfokon 2
István tanácsát megfogadva ellátogattam a YouTube-ra, hogy lássam milyen videók vannak a témával kapcsolatban. Rengeteget kaptam. Talán ez a film talál a legjobban ahhoz, amit az előbbi postban mondani akartam:
A hagyományos és a digitális munka egyesült ereje:
És itt egy profi design stúdió munkája is:
6 comments:
én konkrétan ezt a két linket akartam beszúrni az előbb, csak dög voltam utánakeresni. egymásután érdemes őket megnázni, az elsőt már látom megtaláltad te is, de a másodikat is érdemes megnézni:)
http://youtube.com/watch?v=fz5IRdFIpvA
http://youtube.com/watch?v=n-uKQGAwPcI&NR
jó a második is :))
nagyon jók...
de miért olyan nagy csalás ez? a színész, a modell nem önmagát, mint embert akarja eladni, nem mondja senki, hogy neki van szép, üde bőre... csak szerepeket játszik és ugyanúgy rendelkeznek a testével, mint a karakterével amikor egy adott szereppel kell azonosuljon. és mi sem hisszük már rég, hogy az ott az óriásplakáton az ő személye, mint ahogy nem keverjük össze a színészt a szereplővel. de szeretünk szépet látni magunk körül, szeretjük a mosolygós, szabályos arcot, ugyanúgy, mint a pozitív szereplőket.
egy dolog az, amikor a színész eljátszik egy szerepet vagy a modell a kifutópályán bemutatja a legújabb kollekciót, akkor tudjuk, hogy az egy szerep, maga a "színész" jól elhatárolható a szereptől, illetve a terméktől.
más dolog az, amikor a termék egy szépítőszer és már nem lehet annyira könnyen különbséget tenni a termék és a "színész" között. ráadásul ekkor alkalmazni az ilyen számítógépes korrekciókat már maga a csalás, még jobban elhomályosodik a termék igazi sajátossága.
a dove-reklámban ugyan felfedték a nagy titkot, mármint ami a videót illeti, azonban ez csak egyetlen kicsi kis példa. bár személy szerint ez még marketing fogásnak sem egészen jó, hiszen csak annyit mondanak, hogy "hazudunk, pofátlanul".
Azért neveztem csalásnak a dolgot, mivel nem mindig evidens, hogy most valójában egy kezelt, beállított arcról, képről van-e szó, vagy sem. Lehet, hogy naiv vagyok, de én nem sokszor gondolkoztam el a dolgon, amíg meg nem láttam ezt a példát. Persze, nagyon is elfogadható, de mivel eddig nem tűnt fel, nem is igazán fogalmazódott meg a számomra ez a dolog. Én csak fel akartam hívni erre a módszerre a figyelmet, mivel gondoltam, hogy vannak még olyanok, akiknek nem evidens, hogy amikor egy ilyen képet néznek, akkor nem egy valódi embert láthatnak, hanem egy idealizált alakot.
tootles: "még jobban elhomályosodik a termék igazi sajátossága"
Hááát... a mosópor-reklámokon senki sem háborodik fel, pedig evidens, hogy nem a mosás utáni folt nélküli abroszokat mutogatják.
Ez a reklám sajátossága. És hogy digitális korrekcióval vagy másképp érik el a kívánt eredményt, csak módszer kérdése.
Post a Comment