Wednesday, September 23, 2009

Vicc író program v1.0 beta

Beliczai Balázzsal utaztunk egy fellépésre, amikor felvetődött, hogy ha már informatikus vagyok, írhatnék egy poén-író programot. Egy software-t ami csak úgy köpje magából a jobbnál jobb anyagokat. Csak megadom paraméternek a témát, hosszúságot, és pár perc alatt kész is az új blokk. Azt mondtam Balázsnak, hogy egyelőre még ne tartsa vissza a lélegzetét, mert ezt elég kivitelezhetetlennek tartom jelenleg.

Az ötlet viszont nem hagyott nyugodni. Eszembe jutott, hogy lapoztam már végig "A világ legjobb ... viccei" sorozatokat unottabban mint a házolvasmányt. És akkor jött az ötlet, hogy ha kész humor blokkokat nem is, de ilyen vicceket az én programom is tudna írni. Sőt, talán a "Világ legjobb tízezer vicce" könyvet is egy program segítségével kerekítették fel tizenhétről tízezerre.

Nekifogtam hát az elemzésnek és hamar rájöttem, hogy a legtöbb vicc szerkezete igen egyszerű, pont olyan mint a sexnek. Mert van felvezetője, közepe és csattanója. Nem mintha ez a csodálatos hasonlat segített volna valamit is a további munkálatokban.

Nekifogtam hát tovább elemezni a szerkezetet. A bevezető például ilyen: "Két rendőr megy az utcán. Így szól az egyik: ", vagy "Újdonsült feleség a férjnek:". Itt még semmi bonyodalom sincs. A hallgató maga elé képzeli a két rendőrt, amint megy. Kint az utcán, mert hát a rendőrök ott mennek. Ennél több fantázia nem is kell. Nem érdekel, hogy mit cipelnek a hónuk alatt, vagy hogy jól aludtak az éjjel.

Ha fixálva van az alapállás, akkor jöhet a bonyodalom. Ez az a pillanat, amikor beáll a feszültség úgy a történetben, mint a viccmondó hallgatóságában. És mindenkiben feltevődik az aggódó feszült kérdés, hogy vajon az idáig megismert és nem kevés esetben megkedvelt hősünk miként vágja ki magát szorult helyzetéből. Illetve ilyenkor kiabálhatjuk be, hogy ezt a viccet már ismerjük, unottan köpve egyet balra. Ezt inkább kocsmákban vagy a piacon. Egy ilyen sorra példa: " - Öt ász? - csodálkozik a kezdő. - És ilyenkor ki nyer?" Ugye már a hajunkban is érezzük a feszültséget?

És természetesen a vicc csattanóval záródik. Erre különös figyelmet kell fordítani, ha eddig el-el felejtettünk a vicc menetét, akkor se rontsuk el a hatást azzal, hogy keressünk a szavakat a poén kimondásánál. Hiszen ez az a pont amin az egész vicc áll vagy bukik. Itt mennybe mehetünk vagy akár a pokolba, szóval legyünk magabiztosak és vágjuk ki határozottan az adut. Például: " - Mert én mindig leoltom a lámpát!" És tádádádádá, dobpergés megdicsőülés, lehet menni csajozni.

Ezt volt tehát egy alap-szerkezetű vicc. Ahhoz, hogy teljesen megértsük a viccek világát még egy nagyon fontos elemre kell rávilágítanom, mégpedig arra, hogy annál hatalmasabb a csattanó, annál monumentálisabb a vicc, minél meglepőbb a vége. Tessék, elmondtam. Ezek után pedig nem tettem mást, mint hogy a szerkezetet összekombináltam a meglepetéselemmel és kész is volt a software.

Namostmár a program úgy működik, hogy belegyömöszölünk az adatbázisába rengeteg ilyen szerkezetű viccet, a program pedig megkeveri ezeket és tetszés szerint választ a feltöltött viccekből egy bevezetőt, közepet és csattanót. A meglepetés elem pedig magától jön majd a keverés eredményeként. Lássuk mit dob hát ki a program első viccnek. Hú de nagyon türelmetlen vagyok, izzad a tenyerem. Mintha már benne lennék a viccbe, annyira fel vagyok fokozódva hangulatilag. És kész! Itt van az első vicc amit a program főzött:

Két rendőr megy az utcán. Így szól az egyik:
- Öt ász? - csodálkozik a kezdő. - És ilyenkor ki nyer?
- Mert én mindig leoltom a lámpát!

Hát nem fantasztikus?! Micsoda poén, micsoda csattanó! És a meglepetés elem fantasztikusra sikerült. Egy klasszikus született.

5 comments:

T.Reni said...

Hmmmm, poén író program... Nem kell az. A gép írná a poénokat, nem tőletek származna. Úgy nem is szeretnélek titeket.

Vali said...

jó vagy te viccíró program nélkül is :D

besucher said...

Isaac Asmiov írta A tréfa című novellájában: az összes vicc visszavezethető körülbelül száz alapviccre. Az újabbak csak a régieket variálják újra. De vajon honnan van az a száz alaptéma? A novellában erre is választ kapunk, elég meglepőt. Nem lövöm le a poént, hátha elolvassa mindenki a művet.

Sz-tike said...

De édi vagy, hogy még hiszel abban, hogy egyáltalán valaki elolvassa a novellát :)

Anonymous said...

Vannak még naiv emberek :) Ma már a könyvtárosok is örülnek, ha vécére bekérezkedik valaki...