Wednesday, June 13, 2007

The Birds Reloaded

Az előbb fejeztem be a Madarak című filmet (Alfred Hitchcock - The Birds - 1963). Minden meg volt hozzá. Csend, egyedüllét, sötétség, éjszaka. De se a nagy ijedtség, de a velőig ható félelem nem jött. Pedig nagyon vártam. A szüleim azt mondták, hogy nagyon rémisztő a film és hogy ők a film után igencsak féltek a madaraktól. Hát lehet, hogy az akkori technikával abban az időben nagyon ijesztő volt a film, elemben én inkább mosolyogtam rajta. És elmélkedtem, hogy mit beszélgettek a madarak egymás között. Ezek még a vasbetonban is kárt tettek egyik reprízben, a másikban meg csak ültek és bámultak meg beszélgettek vagy mi. A színészi játék is inkább olyan volt, mint a színházban, minden mozdulaton látszott, hogy mennyire természetellenes.

Az egészben nem volt semmi fordulat. Hogy például, amíg a madarak támadnak, addig valaki elintézi a régebbi tartozásait és kinyír valakit majd egy pár madárholtestet tesz a helyszínre, hogy elterelje a gyanút. Vagy, hogy az anyuka voodooval terelte a madarakat a falura, valamilyen ősi bosszú miatt. Vagy kiderüljön, hogy egy őrült tudós van az egész hátterében vagy ami még jobb, maga a kormány és egy madárirányító szerkezetet dolgoztak ki, mint valami titkos fegyvert, amivel el akarják pusztítani az ellenségeiket és most épp tesztelik egy csóró kisvároson. Vagy ami ezeknél sokkal kézzelfoghatóbb, a madarak valójába tollas ufók voltak, akik ki akarták használni a kis káoszt, mielőtt Mulder kezébe veszi az X-Aktákat. Vagy akármi.

Szóval szerintem nem volt egy nagy durranás, vagy legalábbis itt nálam nem durrant számottevően. Ami tetszett az a pár képsor a végén, amikor a rengeteg madár majd minden felületet ellep. Na az látványos volt. Biztos madárétellel szórták fel az egész farmot.

Azt nem írja a végén, hogy a forgatás alatt egyetlen madár se sérült meg, szóval lehet, hogy sérültek meg. Vagy amik megsérültek, azokat lefizették, hogy ne panaszkodjanak. Vagy kitömték, és akkor meg már kellékek voltak, szóval nem számítottak.

7 comments:

Lorinczi Zoltan said...

En ezt a filmet akkor lattam, amikor nagyon kicsi voltam.
Meg mindig emlekszem, mennyire megijedtem, amikor ravittek a kamerat arra a kivajtszemu valakire...

Ami nagyfiukent ijeszto volt szamomra, az a "The Exorcist" (az eredeti) - ez szerintem remekmu, es a "Ring" (az 1-es).

Anonymous said...

Hát persze, hogy a régi filmek már viccesek. Ahogy a technológia fejlődik, már nem tudjuk komolyan venni a régi "ijesztgetéseket". Én nem nézek már jó ideje régi filmeket. Halálra unom a naívságukat.
Tök viccesek a fehér kicsi órrú cipőkrémes indiánok (Winetoo), a kozmetizált, vértelen csaták (régi háborus filmek) és a boldog paraszt meghajól a jóságos 50 évesen kopacodóan és pockosan még mindig atomszexi magyar földesúrnak (40-es évek ideológiadús magyar filmjei).
Szerintem a mának is emészthető filmikar, kevés remekmű kivételével, valahol 1983-ban kezdődik a Csillagok Háborújával :)

Anonymous said...

lokottfeju cika
a csillagok haboruja nem 83as film te agyonmuvelt te

Felméri Péter said...

Hogy eloszlassam a félreértéseket:

Star Wars 1 (ep.4.) 1977
Star Wars 2 (ep.5.) 1980
Star Wars 3 (ep.6.) 1983
Star Wars 4 (ep.1.) 1999
Star Wars 5 (ep.2.) 2002
Star Wars 6 (ep.3.) 2005

De ha már a Csillagok Háborúja meg volt említve, akkor ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy egyik kedvenc filmjeim :)

Anonymous said...

Mondjatok bármit, akkor is faszábbak az analóg speciális effektek, mint a tökig CGI-zett műanyagfilmek.

benkenandor said...

A CGI-nek még sokat kell fejlődnie, amíg visszaad egy olyan világot, amilyen pl. az 1986-os Cronenberg-féle Légyben található. Egész egyszerűen a felületekről van szó, azoknak az anyagszerűségéről, és hogy azok hogyan vernek vissza mindenféle fényeket. Nem mondom, a CGI sok mindenre jó (3D rajzfilmre pl), de az igazi blood and gore még mindig analógban sokkal jobb, és esetenként olcsóbb is. Persze, szupernovát és kettészakadó űrhajót könnyebb géppel produkálni, de levágott, még mindig mozgó végtagot, a rajta bugybogó vérrel és csillogó gennyel - makettel és lötyikkel hatásosabb és olcsóbb megcsinálni.

A fanyalgóknak penig: aki le se tudja írni a Winnetou-t, az inkább ne írja le. S az, hogy nem ismerjük, nem nézzük a régi filmeket, az pont olyan szegénységi bizonyítvány, mintha nem olvasnánk régi könyveket, nem bámulnánk régi festményeket, nem hallgatnánk régi zenét. Ha csak kortárs filmeket nézel, akkor gondolom, orrba-szájba falod a kortárs irodalmat is, meg ott vagy minden frissen végzett képzős kiállításán is, nemderbár?

Felméri Péter said...

A CGI-vel szerintem sok látványos dolgot lehet készíteni, például az új Transformers filmet. Az a helyzet, hogy nem mindent lehet igazán jól legenerálni jelenleg, de egyes felületeket (élettelen, darabos) igen, pl. robotok, épületek, stb.