A helyesírás rejtelmei

Egyes kijelentés: Felméri Péter nem tud helyesen írni.
Kettes kijelentés: Én nem tudok helyesen írni.
Egyesből és kettesből egyenesen következik, hogy én Felméri Péter vagyok. Na. Ez a logika. De vajon én lennék az egyetlen ezen a bolygón, aki nem tud helyesen írni? És aki úgy látja, hogy ez az egész helyesírás probléma megoldás után kiabál? Na szavazzuk meg, hogy kell-e nekünk ly meg j is egyaránt vagy elég csak az egyik.

Egyszer régen azt mondták nekem, hogy a hall-szót azért írják két l-el, mert két fülünk van. Akkor az orr szót meg minek írják két r-el?

Na az fix, hogy én nem igazán tudom feltalálni magam a helyesírás berkeiben, de szerencsére itt van nekem a helyesírás javító eszköz, ami oldja a feszültséget. Tudom, hogy egyesek azt gondolják majd, hogy én nem tudok helyesen írni és az olyan gáz, de én visszavezetem a génekre és akkor már egyből nem az én hibám lesz, hanem a természeté.

Na de írtam egy verset ami pont a helyesírás problémájával foglalkozik, igaz, nem hiszem, hogy megoldást kínálna ebben a maróan fontos ügyben, de legalább felüdülést nyújt a szellemnek.

Írjál helyesen te magyar
Írta Felméri Péter

Helyesen írni nagyon fontos,
Tudja ezt minden kis nebuló,
Ha nem tudod mikor ly és mikor j
jön is a nagy maflás.

Megtanulja hamar-hamar,
minden egyes kis gyökér,
hogy autó meg utazni
csupa csupa rövid u.

Írni minden majom tud,
nem is kell ehhez sok tudás,
viszont hejesen firkálni,
az ám a nagy művészet.

Hogyan vágódjunk be kultúraszerető ismerőseinknél 1.

Ha szombat, akkor színház.

Akár hiszitek, akár nem, közöttünk élnek a színházszeretők. Külsőre fix úgy néznek ki, mint akármilyen más hagyományos emberek, viszont ha a színház, vagy egyéb a témába vágó szavakat hallják, akkor felderül az arcuk és kijelentik krédójukat, mi szerint a színház egy nagyon profi hely, ahol nagyon jól lehet szórakozni. Igen, tudom mit gondoltok most, én is voltam színházban már és tapasztaltam, hogy nem is lehet olyan jól szórakozni, mert akkor furcsán néznek rád az emberek. Na de ezt ne mondjuk meg nekik, mert akkor lehet hogy biztatónak induló kapcsolatunk rövid életűnek bizonyul.

Mit tehetünk akkor, hogy a színházzal kapcsolatban kimagasló érdeklődésünk felől biztosítsuk újdonsült barátunkat? Nem baj, ha nem vagyunk tisztában a heti hírekkel, mivel itt mindig felhozhatjuk, hogy annyira lefoglalt a tanulás / munka. És különben is apró irányított mondatokkal rávezethetjük ismerősünket, hogy elárulja mi is a helyzet, mit vetíte játszanak a héten, ki rendezi, stb. Ilyenkor elég ha csak a mondatot vagy szót fejezzük be vele együtt, mint aki pontosan tudjuk, hogy miről is beszél. Ez után vegyük fel azt az arcunkat, mint mikor régi ismerősről hallunk, illetve használjuk nyomatékosan a "persze" szót.

De hogy kitűnjön, hogy mi nem csak szemlélői vagyunk a színházi életnek, hanem kritikus ismerői is, álljon itt egy pár hasznos tipp. Itt az ismeretlen szavakat is próbáljuk meg úgy kiejteni, mint aki úgy vágja a dolgokat, mint Kolumbán a matek-infósokat metrikus terekből.

1. Úgy hallottam, hogy Stratzmauer László, a pécsi színház rendezője hétfőn érkezik városunkba, hogy értekezést tartson fontos színházi dolgokról. (fej enyhén felemel, szemez, enyhén felhúzott szemöldök, tudákos nézés)

2. A Hattyúk tava egy nagyszerű mű. Mindig is szerettem az állatokat. (nézés révetegen a távolba, kéz a szív felé csúszik, az arc lassan áhítatossá válik)

3. Legutoljára egy stúdió előadáson voltam. Annyira jó volt. (itt nem elámulni, valóban van olyan, hogy "stúdió előadás", becsszóra. Itt szünetet lehet tartani, enyhén vakar fej. A szünet valószínűleg meghozza az eredményt és színház szerető barátunk átveszi innen a beszélgetés folyamát. Már csak hallgatnunk kell és okosan bólogatni.)

Sok sikert és kellemes kikapcsolódást kívánok mindenkinek.

Stencil art – the word on the street

Az utcákon egyszer csak megjelentek. Az éjszakák leple alatt pimaszul elfoglaltak minden falat a belvárosokban és onnan terjedtek egyre kijjebb, a negyedek felé. Az emberek megbámulták őket, egyesek elcsodálkoztak merészségükön, mások megmosolyogták őket, de valószínűleg senkit se hagytak hidegen.

De mit is takar a stencil graffiti fogalma? Olyan falra vagy egyéb felületre festékkel (leggyakrabban spray-jel) felvitt kép, amit egy előre elkészített minta alapján alkotnak meg. A minta leggyakrabban kartonból készül, úgy, hogy azokat a részeket, ahova a festék kerül kivágják. Így amikor lefestik a kartonlapot egy felület fölött, a kivágott részeken keresztül a festék megrajzolja az adott képet.

De miért is kerültek fel ezek a művek? Kik festették fel őket és mit akartak elérni velük? Csak az öncélú magamutogatást szolgálnák, vagy komoly mondanivalót hordoznak?

Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy nem egy forradalmian új kifejezési formával állunk szemben, hiszen külföldön ez már egy viszonylag régen meghonosult formája az "urban art"-ként emlegetett művészeteknek. Olyan neves képviselői vannak, mint az angol Banksy illetve a francia Blek le Rat, aki már a nyolcvanas évek elején elkezdett foglalkozni ezzel. Mindkettőjük látványvilágában elsődleges szerepet kapott a patkány, mint a városban élő egyedüli szabad vadállat, az ellenállás és a túlélés szimbóluma. A román alkotók közül egyetlen egyre bukkantam rá, ő Vlad Nanca, akivel egyik országos napilap készített interjút.

Banksy

Blek le Rat

Tehát kijelenthető, hogy ez nem csak az önmutogatás egy eszköze, hanem egy művészeti forma, ami egyúttal arra törekszik, hogy ferde tükröt állítson az egyes fontos dolgok felett átsikló társadalomnak. Hogy felhívja a figyelmet a felületes vizsgálódás alatt meghúzódó ellentétekre.

A nálunk megjelent stencilek is kevés kivétellel mind ezt a célt szolgálják. Viccesen vagy csípősen rámutatni olyan dolgokra, amiket a szerző fontosnak tart.

Az első stencilek Kolozsváron.

A legtöbb falfestmény az aranybánya létjogosultságát vitatja.

Ugyanakkor az érem másik oldalán ott van az illegalitás. A legtöbb ilyen mű olyan falakon van elhelyezve ahol tilos. Ha a művészt épp alkotás közben kapják el a rendőrök, akkor ez komoly büntetéshez vezethet. Éppen ezért az alkotások jellemzően olyan órákban kerülnek fel, amikor ritkább a forgalom, az éjszakai órákban, vasárnap délután. Ugyanakkor gyorsabb mint a hagyományos graffiti, mivel a sablon már készen kerül a helyszínre. Azért mindenképpen veszélyes műfaj, mivel leginkább a viszonylag forgalmas központokban kerülnek a falakra, ezért nevezhetjük az alkotókat akár a modern művészetek extrém sportolóinak is.

A pár nemzetközileg ismert művészen kívül azonban kik azok akik a törvényekkel dacolva újabb és újabb alkotásokkal lepik meg a méltatlankodó faltulajdonosokat? Vajon mi munkál bennük, amikor vállalják a kockázatot és adrenalinnal telve legújabb műveikkel díszítik a városokat? Ennyire fontos lenne számukra, hogy kifejezésre juttassák véleményüket vagy csak a kihívás végett vállalják a kockázatot?

Egy másik szintén egyre nagyobb teret hódító műfaj a falragasz. Ez gyorsabb mint a stencil, mivel az alkotó az otthona biztonságában teljes nyugodtsággal alkothat a helyszínen pedig csak másodpercek dolga felragasztani a művet.

[A kolozsvári fotókat én készítettem, ellenben ezen a címen rengeteg egyéb alkotás található, melyek Románia városaiban készültek: www.2020.ro ]

További infó Banksyről: https://www.artsy.net/artist/banksy

Szeretem a kínai üzletet

Van nálunk a negyedben egy kínai üzlet. Legalábbis máma még van, de úgy tűnik, hogy már nem sokági, mert végkiárusítás szerű 40%-os árleszállítást tartottak. Eddig mindig ha bementem kaptam valami ökörséget, amit olcsón meg lehetett venni, éppen ezért ha egyszer betértem oda, akkor nagy valószínűséggel nem jöttem ki üres kézzel. A múltkor nagyon erős mágneseket vásároltam, amiket ha feldobtam a levegőbe idegesítően szóltak, ahogy egymásnak ütődtek repülés közben. Azóta is sokat szórakoztam velük.

Máma is majdnem megvettem egy gépfegyvert, ami szól meg világít ha meghúzod a ravaszt, de túl drága volt, még árleszállítva is. Pedig milyen jó darabot lehetne kitalálni mellé... És akkor megláttam a sűrített levegővel működő konfetti kilövőket. Első látásra szerelem volt. Meg is vettem egyet-egyet mindkét modellből. Az egyiket ki is próbáltam a blokk előtt és elég jól teljesített. Ha a szomszéd kérdi, akkor véletlenül lőtt ki (mert nem takarítottam fel teljesen az utcát utána).

Hátha holnap még nagyobb végkiárusítás lesz, mondjuk 60%-os és akkor megvehetem a gépfegyvert is. És még egy pár konfetti-lövőt.

A néptáncos meg a népzenész

Régebben megígértem, hogy megírom a véleményemet a népzenéről meg a néptáncról, de nagyon. Azóta viszont megnyugodtam, úgyhogy álljon itt csak egy vers, ami nagyjából magában hordozza azt amit én erről gondolok.

A néptáncos meg a népzenész
írta Felméri Péter

A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol
A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol

A néptáncos megüti a csizmáját a kezével
A néptáncos leveszi a kalapját a kezével
A néptáncos felteszi a kalapját a kezével
A néptáncos megüti a csizmáját a kezével

A népzenész csak zenél
A népzenész csak zenél
A népzenész csak zenél
A népzenész csak zenél

A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol
A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol

Eminem - still arround

Volt egy hír a tévében valamikor régebben, amiben azt mondták, hogy Eminem visszavonult és befejezte a zenélést. Ma kaptam egy videót, ami mást mond. Igaz, hogy nem túl új, de a tévéhírnél biztos frissebb a klipp. Go playe'.

A blogháború átcsap a valós életbe.

A tegnap összefutottam Téesszel és ez lett a találkozás eredménye. Na de hogy is jutottunk el ide?

A minap épp Téesz barátnőj Gadát főztem az egyik bárban.

[képmegmunkálás: felméripéter és Téesz][szöveg: felméripéter]

Nándor el van menekülve most Budapestre, ha jól értettem, de azt üzenem neki, hogy hiába rejtőzöl Nándor, mert egyszer csak megtalállak.