Stencil art – the word on the street

Az utcákon egyszer csak megjelentek. Az éjszakák leple alatt pimaszul elfoglaltak minden falat a belvárosokban és onnan terjedtek egyre kijjebb, a negyedek felé. Az emberek megbámulták őket, egyesek elcsodálkoztak merészségükön, mások megmosolyogták őket, de valószínűleg senkit se hagytak hidegen.

De mit is takar a stencil graffiti fogalma? Olyan falra vagy egyéb felületre festékkel (leggyakrabban spray-jel) felvitt kép, amit egy előre elkészített minta alapján alkotnak meg. A minta leggyakrabban kartonból készül, úgy, hogy azokat a részeket, ahova a festék kerül kivágják. Így amikor lefestik a kartonlapot egy felület fölött, a kivágott részeken keresztül a festék megrajzolja az adott képet.

De miért is kerültek fel ezek a művek? Kik festették fel őket és mit akartak elérni velük? Csak az öncélú magamutogatást szolgálnák, vagy komoly mondanivalót hordoznak?

Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy nem egy forradalmian új kifejezési formával állunk szemben, hiszen külföldön ez már egy viszonylag régen meghonosult formája az "urban art"-ként emlegetett művészeteknek. Olyan neves képviselői vannak, mint az angol Banksy illetve a francia Blek le Rat, aki már a nyolcvanas évek elején elkezdett foglalkozni ezzel. Mindkettőjük látványvilágában elsődleges szerepet kapott a patkány, mint a városban élő egyedüli szabad vadállat, az ellenállás és a túlélés szimbóluma. A román alkotók közül egyetlen egyre bukkantam rá, ő Vlad Nanca, akivel egyik országos napilap készített interjút.

Banksy

Blek le Rat

Tehát kijelenthető, hogy ez nem csak az önmutogatás egy eszköze, hanem egy művészeti forma, ami egyúttal arra törekszik, hogy ferde tükröt állítson az egyes fontos dolgok felett átsikló társadalomnak. Hogy felhívja a figyelmet a felületes vizsgálódás alatt meghúzódó ellentétekre.

A nálunk megjelent stencilek is kevés kivétellel mind ezt a célt szolgálják. Viccesen vagy csípősen rámutatni olyan dolgokra, amiket a szerző fontosnak tart.

Az első stencilek Kolozsváron.

A legtöbb falfestmény az aranybánya létjogosultságát vitatja.

Ugyanakkor az érem másik oldalán ott van az illegalitás. A legtöbb ilyen mű olyan falakon van elhelyezve ahol tilos. Ha a művészt épp alkotás közben kapják el a rendőrök, akkor ez komoly büntetéshez vezethet. Éppen ezért az alkotások jellemzően olyan órákban kerülnek fel, amikor ritkább a forgalom, az éjszakai órákban, vasárnap délután. Ugyanakkor gyorsabb mint a hagyományos graffiti, mivel a sablon már készen kerül a helyszínre. Azért mindenképpen veszélyes műfaj, mivel leginkább a viszonylag forgalmas központokban kerülnek a falakra, ezért nevezhetjük az alkotókat akár a modern művészetek extrém sportolóinak is.

A pár nemzetközileg ismert művészen kívül azonban kik azok akik a törvényekkel dacolva újabb és újabb alkotásokkal lepik meg a méltatlankodó faltulajdonosokat? Vajon mi munkál bennük, amikor vállalják a kockázatot és adrenalinnal telve legújabb műveikkel díszítik a városokat? Ennyire fontos lenne számukra, hogy kifejezésre juttassák véleményüket vagy csak a kihívás végett vállalják a kockázatot?

Egy másik szintén egyre nagyobb teret hódító műfaj a falragasz. Ez gyorsabb mint a stencil, mivel az alkotó az otthona biztonságában teljes nyugodtsággal alkothat a helyszínen pedig csak másodpercek dolga felragasztani a művet.

[A kolozsvári fotókat én készítettem, ellenben ezen a címen rengeteg egyéb alkotás található, melyek Románia városaiban készültek: www.2020.ro ]

További infó Banksyről: https://www.artsy.net/artist/banksy