Tuesday, February 27, 2007

Ahogyan a film készül - forgatáson jártam a hétvégén


Itt vagyok újra, hogy bejegyzésemmel terheljem a már amúgy is nagyon nagy internetet. Az elmúlt három napban forgatáson voltam. Nem csináltam semmit, csak ha megkértek. Különben figyeltem a forgatást meg ettem is ha éhes voltam és ittam kólát ha szomjas.

Sok érdekes embert ismertem meg ez alatt a pár nap alatt, például Zsuzsát, aki díszlettervező és nagyon de nagyon kreatív, meg Albint aki szinis egyetemista és tud vívni meg elhitetni emberekkel, hogy az új Batman fehér és nagyon szereti a cicákat és Rékát, aki szintén szinis és cukorkákat rág a filmben. Meg voltak egy páran, akiket már ismertem, például Bogi, aki standfotós meg segéd operatőr volt, de ezek mellett játszik is a filmben és egy idő után díszlettervező meg sminkes is lett és mégis bírta, meg Peti, aki operatőr és mindenféle operatőrös dolgokat csinál meg Csilla, aki adagolja a forgatást és nem szereti ha káromkodnak az emberek. És megismertem az unokatestvéremet egy másik oldalról is.

Annyi, de annyi mesélni valóm lenne, ha mindent el akarnék mondani, hogy nem férne el ezer füzetben sem, úgyhogy csak ilyen snittenként mondok el dolgokat. (snitt = filmtechnikai egység, 2-3 óráig tart a beállítása, színészek, díszlet, fények meg minden, és a filmben kb. 30 másodpercet tölt ki.)

Veszett rohanás egy koránt sem fiatal dacia-val az isten háta mögé, egy olyan úton ahol inkább van gödör mint nincs. Halálfélelem a lelkemben és a csontomban. Cilike vezet és nagyon mérges.

Forgatás start azon a napon a falu nevezetességében, ami egy vályog ház múzeum, a falu gyöngye.

Világítás technika mindenhova, lámpa itt, derítés ott, napfény amott, indulhat a fotoszintézis. Az első feladatom, papírokat szárítani a gázégő felett, hogy jobban csikorogjanak a filmben, amihez a hangokat csak utólag veszik fel... Igen, tudom hogy hangzik. Nagyon fontos feladat.

A buta luzert alakító színész valóban profi, de amint lehet elvonul magának, és nem szól senkihez se, mintha egy tomcruise lenne a hangyák között.

Minden jelenethez más-más jelmez, más frizura és fülbevalók, berendezés és atmoszféra.

Este műhavazás a ház előtt. Utána mű sóval leszórni, hogy ne legyen műjég utána. Dehogy. Összeseperni az egészet az udvarról.

Barbarosa alakítja a pópát, és legalább tízszer ide oda futkos a hátán a butával, aki pizsamában van, de nem tudom miért. Nagyon jó, tökéletes felvétel ez, az, sikerült. Még egyszer felvesszük. Ez a Barbarosa különben az egyik legeredetibb alak, akit valaha láttam, nagyon bírom a stílusát. Respect.

Az operatőr ott alszik a forgatás helyszínén. Csak. Különben az egyik fő feladata, hogy vigyázzon a tengelyre, hogy ne legyen tengelyforgás meg hogy komponáljon és zoom-oljon. Gondolom ti is úgy vágjátok ezeket mint én, úgyhogy nem magyarázom meg alaposabban.

Vetkőzés jelenetnél ki kell menni, jó hogy!

A kaját néha Csabi rakta össze, ő készítette a brucelees szendvicset, zsír, ketchup, hagyma, mustár, majonéz keveréke. Ha megeszed, úgy érzed magad utána, mintha szájba rúgtak volna.

Volt egy cica is ott és egy lány, akit meg nem láttam így nevetni és ilyen boldognak, mint amikor vele játszott. Még mások is gyámbászták azt a cicát, de ha jól emlékszem túlélte.

Libatömés mint erotikus utalás. És talicskázás, meg tésztagyúrás. Ezek is ugyan azért.

Hazafele jövet kigyullad az autó. Hamar kidobni a hátsó széket és oltani. Remélem a dacia-nal nem a hátsó szék alatt van a benzintartály, mert akkor legközelebb meggondolom, hogy oltok vagy inkább kiugrok én is. Szerencsére azért hamar eloltottuk, a kár mondjuk egy kabát, a szék csak kevéssé sérült meg, inkább alul maradt csak meg a nyom. Valószínűleg cigaretta okozhatta a galibát.

Friday, February 23, 2007

István király meg az ő arany koronája - magyar hőseposz – második rész


Béfé megjegyezte egy komment formájában az első résznél, hogy olyan hogy magyar hőseposz már van és hogy nézzek utána vagy mi. Na hát én nem kaptam meg, igaz nem is nézelődtem túl kirakóan de azért igencsak nyújtogattam a nyakam. Na de ha van is, ez amit én írok sokkal jobb és átfogóbb lesz, mert sok sztár kerül majd bele. Az elsőben volt Árpád most meg jön István, a király. Ki az a Zalán egyáltalán?

István király meg az ő arany koronája
magyar hőseposz – második rész
írta Felméri Péter

István király, magyar király
Büszkén trónol fotelén
Elintézte mára már
Az ország ügyes-bajos dolgait.

Eladta a magyarokat
Mindenki Rómának hódol
Cserébe ő se húzott rövidet
Arany koronát és szentséget kapott.

Elűzte a sámán népet
Ki többet ajánl az marad.
Vakarta is fejét a sok öreg,
De arany koronára nem tellett.

De legalább az ország
Védett lett nyugatról,
Ha majd jön a török meg a tatár,
Európa a magyarnak szurkol.


Az első magyar hőseposz


Wednesday, February 21, 2007

Miből lesz a cserebogár.


A Szomszédnéni csinál valamit. EP képviselőnek jelölik magukat és akkor én beteszem róluk a képet ide a blogba, hogy legyen meg az álmuk.


De szerintem csak viccelnek. Olyan kedves meg rendes fiúk, meg minden, de néha olyan pajkosak tudnak lenni. Örökké a mókán jár az eszük.

De már nehogy ők jussanak be. Amikor én akartam. A francba, csak jutott volna nekem hamarabb eszembe. Csak azt nem tudom, hogy akkor ketten pályáznak egy helyre vagy külön külön?

Tuesday, February 20, 2007

Nem Post


Máma nem írok a blogba, le van baszva. Felmérgelődtem.

Sunday, February 18, 2007

Wasárnap, taram taram.


Máma az oldalamat faragtam kora reggeltől, de még sok munka van vele. Nem is tudom mihez is hasonlítsam. Talán olyan lesz mint egy zokni, aminek nincs vége. Már nem lesz olyan egyedi mint amilyen régen volt, mert olyan mesterművet a legjobbak is csak egyszer alkotnak életükben, de legalább szép se lesz. Na, csak hogy meghozzam a kedveteket hozza, azért mondtam el ezeket. Sikerült?

Írok majd egy automata bejegyzésgenerálót, amit majd ha nem lesz semmi mondanivalóm vagy mutatni valóm, akkor majd azt elindítom és akkor automatikusan generál egy bejegyzést helyettem. Úgyse fogtok rájönni, hogy nem én írtam, mert csak kicsivel lesz okosabb nálam.

Aztán meg eszek ilyen kemény cukorkát, mert azt mondta a fogorvos, hogy a fogaim épségéért sokat kell rágjak. A zöld és a fehér nem olyan jó, már nagyon unom őket, pedig olyan sok van belőlük. A piros és a sárga az jó, mert gyümölcsízűek. A zöld az inkább zöldségízű. A fehér nem hasonlít semmi természeteshez.

Már rengeteg ideje írok egy verset, és még mindig nem végeztem vele. Pedig nekem általában percek kérdése egy verset megírni. De ez egy nagyon nehéz vers. És már nincs is kinek írjam. Mert már nem haragszok és elmúlt a dolog. Pár hete. Végül is jó, hogy már nem fáj, de azért sajnálom, hogy nem lett meg az a vers. Nagyon szép vers lett volna.

Friday, February 16, 2007

Az első magyar hőseposz – írta Felméri Péter


Na szóval. Gondoltam, hogy megírom az első magyar hőseposzt, mert olyan nagy szükségünk van rá. Még senki se írta meg és e miatt vagyunk mi magyarok nagy gondban. Jön például a német és egyből megy a Balatonra. Csak azt kérdi: "Wo ist Balatonchen?". És akkor nem is érdekli a magyar hőseposz. Na ez rossz példa volt. Akkor inkább jön a spanyol. És kérdi elsőre, hogy hol lehet bulizni: "Donde tabacos e muchacha?", de másodikra már rá is tér magyar hőseposz kérdésére: "E quilla de ungarn hőseposz dondes?". Valahogy így. Na és akkor mit lehet ilyenkor mondani? No ungarn hőseposz. Na de most dolgozok a megoldáson, el is készítettem az első részét a műnek, alább látható.

Árpád vezér meg a másik hat vezér
magyar hőseposz - első rész
írta Felméri Péter


Árpád vezér elöl megyen,
hatalmas fehér lován,
Mögötte jön a hat másik vezér,
de ők már nem fehér lovon.


Ott van még az élbolyban Böszmény,
rögtön Árpád után kettővel,
Ő nem vezér, de nem ám,
csak jóban van a főnökkel.


Így jönnek már az Ural óta,
szántóföldet keresnek,
megunták már réges-régen,
a sok sötét bérceket.


Elindultak jó korán,
Hogy sokat ne késsenek.
Hozták magukkal a pereputty mellett,
az első helyesírás könyveket.


Abba volt már foglalva
erős kézzel, makacsul,
aki a lyukat nem ly-vel gondolja,
az jó magyar nem lehet.

Wednesday, February 14, 2007

Ezt inkább ne olvasd el, meggondoltam magam.


Máma elhatároztam, hogy átalakítom a weboldalamat. Elmondom hogy képzeltem. Aztán mondd meg, hogy miért gondolod, hogy jó ötlet és hogy ügyes vagyok.

Szóval. Ahogy bejön az oldal, ott lesz az én képem nagyban. Ahogy jóságosan nézek vissza rád. Idáig tiszta, igaz? Nagyszerű. Akkor lesz még csúszka is, az is teletapétázva az én arcommal. És fotók, az is mind csak rólam. Mindenki mást aki a képen van kiszedek photoshoppal. Na jó, nem photoshoppal, hanem valami ingyenes programmal. Mert olyan szegény vagyok, hogy még egy ingyenes lopott softot se tudok megengedni magamnak.

Aztán lesz még egy olyan rész, hogy Felméri Péter okos mondásai és bölcseletei. Ide minden okos mondást fogok feltenni a jövőbeli emberek okulására. Írtam már kínai közmondást is, de van még egy pár a tarsolyomban.

Aztán még lesznek ufók is, de már sokkal intelligensebbek, pl. tudnak majd logaritmálni, lebegőpontosan. És Elvist utánozni, igaz azt eléggé bénán. Na de hát ők ufók, ez is jó teljesítmény nekik.

Akkor még lesz dedikálás. Pl. dedikálok dolgokat embereknek. Csak kell kérni. Pl. Péter kérlek dedikálj már nekem egy valamit. És akkor dedikálok. Ilyen egyszerű.

Huh, mi is legyen még. Ja igen, lesz alkohol. Mindenki jöhet majd egy fröccsre. Vagy kólára ha nagyon muszáj. De azt inkább ne, mert azt én iszom és félek hogy elfogy ha szétosztom.

És akkor még lesz egy fotó részleg. Amiben csak én leszek. Habár ezt már mondtam. Na nem baj, lehet hogy lesz két részleg is.

Utoljára meg egy helyesírás részleg, aminek az lesz a neve, hogy írjunk helyesen Felméri Péterrel. A verseket megtartom ezen a blogon, hogy ide is jöjjetek.

Na eddig ennyit dolgoztam ki tervnek. Majd neki is fogok a munkának. Addig is itt van az oldal a mostani kinézettel. De egy idő után megváltozik, tehát nem így néz majd ki, hogy menüpontok meg minden, hanem másképp. Na. Nézzed: http://www.humorfeszt.ro/felmeri/

Tuesday, February 13, 2007

Hogyan léptettem ki Ági anyukáját a messengerről


P: szia
P: hogysmint?
Ági: kosszi jol de en nem Agnes vagyok
P: :)
P: hanem?
P: a messenger mast mond
Ági: az anyukaja :)
P: en se peter vagyok
P: :)
Ági: igen csak o nincs itthon es nem tudok kilepni
P: elmondjam hogy kell?
Ági: igen
P: a felso sorban
P: ahol a menu van
P: klikk: Messenger
Ági: igen
P: es a lenyulo menuben
P: talan alulrol a masodik
P: Sign Out
Ági has signed out. (2/13/2007 10:13 PM)
P: :)

Sunday, February 11, 2007

A helyesírás rejtelmei


Egyes kijelentés: Felméri Péter nem tud helyesen írni.
Kettes kijelentés: Én nem tudok helyesen írni.
Egyesből és kettesből egyenesen következik, hogy én Felméri Péter vagyok. Na. Ez a logika. De vajon én lennék az egyetlen ezen a bolygón, aki nem tud helyesen írni? És aki úgy látja, hogy ez az egész helyesírás probléma megoldás után kiabál? Na szavazzuk meg, hogy kell-e nekünk ly meg j is egyaránt vagy elég csak az egyik.

Egyszer régen azt mondták nekem, hogy a hall-szót azért írják két l-el, mert két fülünk van. Akkor az orr szót meg minek írják két r-el?

Na az fix, hogy én nem igazán tudom feltalálni magam a helyesírás berkeiben, de szerencsére itt van nekem a helyesírás javító eszköz, ami oldja a feszültséget. Tudom, hogy egyesek azt gondolják majd, hogy én nem tudok helyesen írni és az olyan gáz, de én visszavezetem a génekre és akkor már egyből nem az én hibám lesz, hanem a természeté.

Na de írtam egy verset ami pont a helyesírás problémájával foglalkozik, igaz, nem hiszem, hogy megoldást kínálna ebben a maróan fontos ügyben, de legalább felüdülést nyújt a szellemnek.

Írjál helyesen te magyar
Írta Felméri Péter

Helyesen írni nagyon fontos,
Tudja ezt minden kis nebuló,
Ha nem tudod mikor ly és mikor j
jön is a nagy maflás.

Megtanulja hamar-hamar,
minden egyes kis gyökér,
hogy autó meg utazni
csupa csupa rövid u.

Írni minden majom tud,
nem is kell ehhez sok tudás,
viszont hejesen firkálni,
az ám a nagy művészet.

Saturday, February 10, 2007

Hogyan vágódjunk be kultúraszerető ismerőseinknél 1.


Ha szombat, akkor színház.

Akár hiszitek, akár nem, közöttünk élnek a színházszeretők. Külsőre fix úgy néznek ki, mint akármilyen más hagyományos emberek, viszont ha a színház, vagy egyéb a témába vágó szavakat hallják, akkor felderül az arcuk és kijelentik krédójukat, mi szerint a színház egy nagyon profi hely, ahol nagyon jól lehet szórakozni. Igen, tudom mit gondoltok most, én is voltam színházban már és tapasztaltam, hogy nem is lehet olyan jól szórakozni, mert akkor furcsán néznek rád az emberek. Na de ezt ne mondjuk meg nekik, mert akkor lehet hogy biztatónak induló kapcsolatunk rövid életűnek bizonyul.

Mit tehetünk akkor, hogy a színházzal kapcsolatban kimagasló érdeklődésünk felől biztosítsuk újdonsült barátunkat? Nem baj, ha nem vagyunk tisztában a heti hírekkel, mivel itt mindig felhozhatjuk, hogy annyira lefoglalt a tanulás / munka. És különben is apró irányított mondatokkal rávezethetjük ismerősünket, hogy elárulja mi is a helyzet, mit vetíte játszanak a héten, ki rendezi, stb. Ilyenkor elég ha csak a mondatot vagy szót fejezzük be vele együtt, mint aki pontosan tudjuk, hogy miről is beszél. Ez után vegyük fel azt az arcunkat, mint mikor régi ismerősről hallunk, illetve használjuk nyomatékosan a "persze" szót.

De hogy kitűnjön, hogy mi nem csak szemlélői vagyunk a színházi életnek, hanem kritikus ismerői is, álljon itt egy pár hasznos tipp. Itt az ismeretlen szavakat is próbáljuk meg úgy kiejteni, mint aki úgy vágja a dolgokat, mint Kolumbán a matek-infósokat metrikus terekből.

1. Úgy hallottam, hogy Stratzmauer László, a pécsi színház rendezője hétfőn érkezik városunkba, hogy értekezést tartson fontos színházi dolgokról. (fej enyhén felemel, szemez, enyhén felhúzott szemöldök, tudákos nézés)

2. A Hattyúk tava egy nagyszerű mű. Mindig is szerettem az állatokat. (nézés révetegen a távolba, kéz a szív felé csúszik, az arc lassan áhítatossá válik)

3. Legutoljára egy stúdió előadáson voltam. Annyira jó volt. (itt nem elámulni, valóban van olyan, hogy "stúdió előadás", becsszóra. Itt szünetet lehet tartani, enyhén vakar fej. A szünet valószínűleg meghozza az eredményt és színház szerető barátunk átveszi innen a beszélgetés folyamát. Már csak hallgatnunk kell és okosan bólogatni.)

Sok sikert és kellemes kikapcsolódást kívánok mindenkinek.

Wednesday, February 07, 2007

Stencil art – the word on the street


Az utcákon egyszer csak megjelentek. Az éjszakák leple alatt pimaszul elfoglaltak minden falat a belvárosokban és onnan terjedtek egyre kijjebb, a negyedek felé. Az emberek megbámulták őket, egyesek elcsodálkoztak merészségükön, mások megmosolyogták őket, de valószínűleg senkit se hagytak hidegen.

De mit is takar a stencil graffiti fogalma? Olyan falra vagy egyéb felületre festékkel (leggyakrabban spray-jel) felvitt kép, amit egy előre elkészített minta alapján alkotnak meg. A minta leggyakrabban kartonból készül, úgy, hogy azokat a részeket, ahova a festék kerül kivágják. Így amikor lefestik a kartonlapot egy felület fölött, a kivágott részeken keresztül a festék megrajzolja az adott képet.


De miért is kerültek fel ezek a művek? Kik festették fel őket és mit akartak elérni velük? Csak az öncélú magamutogatást szolgálnák, vagy komoly mondanivalót hordoznak?

Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy nem egy forradalmian új kifejezési formával állunk szemben, hiszen külföldön ez már egy viszonylag régen meghonosult formája az "urban art"-ként emlegetett művészeteknek. Olyan neves képviselői vannak, mint az angol Banksy illetve a francia Blek le Rat, aki már a nyolcvanas évek elején elkezdett foglalkozni ezzel. Mindkettőjük látványvilágában elsődleges szerepet kapott a patkány, mint a városban élő egyedüli szabad vadállat, az ellenállás és a túlélés szimbóluma. A román alkotók közül egyetlen egyre bukkantam rá, ő Vlad Nanca, akivel egyik országos napilap készített interjút.

Banksy

Blek le Rat

Tehát kijelenthető, hogy ez nem csak az önmutogatás egy eszköze, hanem egy művészeti forma, ami egyúttal arra törekszik, hogy ferde tükröt állítson az egyes fontos dolgok felett átsikló társadalomnak. Hogy felhívja a figyelmet a felületes vizsgálódás alatt meghúzódó ellentétekre.

A nálunk megjelent stencilek is kevés kivétellel mind ezt a célt szolgálják. Viccesen vagy csípősen rámutatni olyan dolgokra, amiket a szerző fontosnak tart.

Az első stencilek Kolozsváron.


A legtöbb falfestmény az aranybánya létjogosultságát vitatja.


Ugyanakkor az érem másik oldalán ott van az illegalitás. A legtöbb ilyen mű olyan falakon van elhelyezve ahol tilos. Ha a művészt épp alkotás közben kapják el a rendőrök, akkor ez komoly büntetéshez vezethet. Éppen ezért az alkotások jellemzően olyan órákban kerülnek fel, amikor ritkább a forgalom, az éjszakai órákban, vasárnap délután. Ugyanakkor gyorsabb mint a hagyományos graffiti, mivel a sablon már készen kerül a helyszínre. Azért mindenképpen veszélyes műfaj, mivel leginkább a viszonylag forgalmas központokban kerülnek a falakra, ezért nevezhetjük az alkotókat akár a modern művészetek extrém sportolóinak is.

A pár nemzetközileg ismert művészen kívül azonban kik azok akik a törvényekkel dacolva újabb és újabb alkotásokkal lepik meg a méltatlankodó faltulajdonosokat? Vajon mi munkál bennük, amikor vállalják a kockázatot és adrenalinnal telve legújabb műveikkel díszítik a városokat? Ennyire fontos lenne számukra, hogy kifejezésre juttassák véleményüket vagy csak a kihívás végett vállalják a kockázatot?

Egy másik szintén egyre nagyobb teret hódító műfaj a falragasz. Ez gyorsabb mint a stencil, mivel az alkotó az otthona biztonságában teljes nyugodtsággal alkothat a helyszínen pedig csak másodpercek dolga felragasztani a művet.

[A kolozsvári fotókat én készítettem, ellenben ezen a címen rengeteg egyéb alkotás található, melyek Románia városaiban készültek: www.2020.ro ]

További infó Banksyről: https://www.artsy.net/artist/banksy

Tuesday, February 06, 2007

Szeretem a kínai üzletet


Van nálunk a negyedben egy kínai üzlet. Legalábbis máma még van, de úgy tűnik, hogy már nem sokági, mert végkiárusítás szerű 40%-os árleszállítást tartottak. Eddig mindig ha bementem kaptam valami ökörséget, amit olcsón meg lehetett venni, éppen ezért ha egyszer betértem oda, akkor nagy valószínűséggel nem jöttem ki üres kézzel. A múltkor nagyon erős mágneseket vásároltam, amiket ha feldobtam a levegőbe idegesítően szóltak, ahogy egymásnak ütődtek repülés közben. Azóta is sokat szórakoztam velük.

Máma is majdnem megvettem egy gépfegyvert, ami szól meg világít ha meghúzod a ravaszt, de túl drága volt, még árleszállítva is. Pedig milyen jó darabot lehetne kitalálni mellé... És akkor megláttam a sűrített levegővel működő konfetti kilövőket. Első látásra szerelem volt. Meg is vettem egyet-egyet mindkét modellből. Az egyiket ki is próbáltam a blokk előtt és elég jól teljesített. Ha a szomszéd kérdi, akkor véletlenül lőtt ki (mert nem takarítottam fel teljesen az utcát utána).

Hátha holnap még nagyobb végkiárusítás lesz, mondjuk 60%-os és akkor megvehetem a gépfegyvert is. És még egy pár konfetti-lövőt.

Monday, February 05, 2007

A néptáncos meg a népzenész


Régebben megígértem, hogy megírom a véleményemet a népzenéről meg a néptáncról, de nagyon. Azóta viszont megnyugodtam, úgyhogy álljon itt csak egy vers, ami nagyjából magában hordozza azt amit én erről gondolok.

A néptáncos meg a népzenész
írta Felméri Péter

A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol
A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol

A néptáncos megüti a csizmáját a kezével
A néptáncos leveszi a kalapját a kezével
A néptáncos felteszi a kalapját a kezével
A néptáncos megüti a csizmáját a kezével

A népzenész csak zenél
A népzenész csak zenél
A népzenész csak zenél
A népzenész csak zenél

A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol
A néptáncos ide táncol
A néptáncos oda táncol

Saturday, February 03, 2007

Eminem - still arround


Volt egy hír a tévében valamikor régebben, amiben azt mondták, hogy Eminem visszavonult és befejezte a zenélést. Ma kaptam egy videót, ami mást mond. Igaz, hogy nem túl új, de a tévéhírnél biztos frissebb a klipp. Go playe'.


Friday, February 02, 2007

A blogháború átcsap a valós életbe.


A tegnap összefutottam Téesszel és ez lett a találkozás eredménye. Na de hogy is jutottunk el ide?

A minap épp Téesz barátnőj Gadát főztem az egyik bárban.













[képmegmunkálás: felméripéter és Téesz][szöveg: felméripéter]

Nándor el van menekülve most Budapestre, ha jól értettem, de azt üzenem neki, hogy hiába rejtőzöl Nándor, mert egyszer csak megtalállak.