Médiabefutó - ahogy én láttam a döntőt

Egy ennyivel tartozok még, hogy kerek legyen a story.

Hétfőn lefutott a Médiabefutó. Erre az alkalommal "A Bűvész" darabommal készültem. Ugyanúgy, ahogy a kolozsvári illetve marosvásárhelyi szakaszokon, ahogy lejöttem a színpadról, éreztem, hogy sikerült olyan produkciót mutatnom, amivel továbbjutok, a döntőben is éreztem, hogy ebből nem lesz semmi. Nem a darabban látom a hibát, mivel szerintem jobb mint az első két szakaszban előadottak. Ugyanakkor igaz hogy izgultam, de azt se mondanám, hogy rosszul adtam elő, de azt majd a videó megtekintése után tisztábban fogom látni. Én a közönségben látom annak a plusznak az elmaradását, ami egy előadást sikeressé tesz. Több helyen is felléptem már a bűvésszel, de még soha sem jöttem le keserű szájízzel ez után a darab után. És nem azt mondom, hogy nem jött le jól a darab, mert sokan mondták, hogy valóban tetszett nekik, de valahogy az összkép nem volt jó. Ennek szerintem egyik oka az, hogy a versenyzők nem lehettek jelen a teremben az előadás alatt, csak egy kisebb teremben követhették az előadást egy kivetítésen. Hiányzott az a plusz, ami Marosvásárhelyen megvolt éppen ezért, mert ott bent voltak a teremben mind a versenyzők és egy valóban pozitív versenyhangulat alakult ki, kölcsönös bíztatással. És ugyanez volt Kolozsváron is. Így alakulhatott, hogy két gyengébb darabomnak is nagyobb sikere volt mint a bűvészesnek. Sajnálom, hogy nem ezekben a városokban volt megrendezve a döntő, mert akkor biztosan nagyobb lett volna a siker. Egy férősebb teremben, ahol nem kell kirekeszteni senkit se csak azért mert nincsen elég hely.

akcióban a Bűvész