Wednesday, July 25, 2007

A hajnyírás második tanulsága

"Minél rövidebb a hajam, annál nagyobbak a füleim."

etióp közmondás

Tuesday, July 24, 2007

A mai nap tanulsága

"Ha a fodrász mindig több hajat vág le a fejemről, mint amennyi nőtt az utolsó alkalom óta, hogy nála jártam, egy idő után kopac leszek."

ógörög-kelta okosmondás

Monday, July 23, 2007

Felméri pÉter a Félszigeten is fellép


Blogba írás forog fenn és a vele járó olcsó humor adag is. Vegyétek és egyétek.

A hír a következő: Felméri Péter (azaz én) fellép a Félszigeten, ami mindenkinek nagyon jó, mert gyógyító hatása van a humorának. Minden gyógyulni vágyót vár tehát a humorsátorban. Egyszer egy kezet is meggyógyított a humorával, ami el volt törve. Szóval ez nem üres beszéd. Mert ide le van írva. Akkor meg csak igaz lehet.

Na de mikor is van ez a fellépés, gondolom mindenki ezt várja. Hát tessék: Péntek (most péntek), július 27 (2öö7 ...idióta magyar billentyűzet), 14:30, azaz félhárom. Legyél ott , vagy nem vagy a barátom. Helyszín: Humorsátor. Ez asszem a templom sátor és a jósda sátor között kell legyen valahol.

Megismétlem újra, hogy összefoglaljam a hírt:
Péntek, 14:31, Humorsátor. Az időjárás változtatás jogát fenntartom.

U.I. Megvastagítottam a fontosabb dolgokat a szövegben. A nemfontosakat meg eldőltöttem. Csak hogy segítsek a megértésben.

Sunday, July 22, 2007

Fantasztikus élmény


Fantasztikus élményben volt részem szombaton, a CFR focicsapat 100. születésnapjára szervezett rendezvény alkalmából. A vezetőség nagy bulival készült a centenáriumra, meghívta a Benfica-t egy barátságos mérkőzésre. A meccs előtt Iris koncert volt és a csapatot is bemutatták. Utána jött egy szép meccs, amiről csak annyit, hogy sokkal másabb volt élőben nézni mint tévében. Nem egyszer előfordult, hogy a gólok után vártam az újravetélt, közelebbről és más szögből is :P Ugyanakkor élőben azt nézel amit akarsz, nem azt, amit a tévé akar mutatni neked. A végeredmény 2-2 lett, tipikus ünnepi mérkőzés eredmény. Ez után pedig nagyon szép és látványos tűzijáték következett. És ezzel véget ért a rendezvény, mindenki mehetett haza.

Ez idáig semmi különlegeset nem tartalmazott, szóval a lényeg csak most kezdődik :) A barátokkal arra gondoltunk, hogy jó lenne megvárni a játékosokat, hátha közelről láthatunk olyan nagy focistákat, akiket a tévében nem egyszer csodáltunk játékukért. A Benficánál ez mondjuk kimerült Rui Costa-nál, ami engem illet, de ő aztán tényleg nagy játékos. És persze az öreg Eusebio, akire még édesapám is felnézett annak idején, aki egy nagyszerű focista volt, manapság is minden idők egyik legjobb játékosaként tartják számon. Ő jelenleg a Benfica tiszteletbeli elnöke.

Szóval néztük a játékosokat, ahogy jönnek ki a buszhoz, az elején a kerítésen kívülről, majd amikor láttuk, hogy be lehet jutni, a rendőrkordon mellől. Persze Rui Costat vártuk, aki a végére jött csak ki. Viszont közben arra jött Semedo is, a CFR portugál csatára, aki nagyon jól játszott a meccsen, és nagyon kedves és mosolygós volt, aláírást is osztogatott. Nekünk sajnos nem volt se írószerünk se papírunk, úgyhogy velünk csak kezet fogott. Aztán végre megjelent a várva várt focistánk is, viszont egész gyorsan elhaladt mellettünk és csak arrébb állt meg aláírogatni. Zoli filmezte kicsit, viszont nem tudom mennyit kapott el belőle. Erősen megfogadtuk, hogy legközelebb pixel és papírral felszerelve jövünk meccsre :). És hogy ez is megvolt, elindultunk haza. Közben pedig beszéltük, hogy milyen jó nap volt, már csak az hiányzott volna, ha autógrammot szerzünk és látjuk Eusebiot is. De ennyivel is meg voltunk elégedve.

Igen ám, de hogy, hogy nem, útközben hazafele a szemünk sarkából elkaptuk a búszúkat, amint egy kis utcában egy hotel (City Plaza) előtt áll. Hamar leparkoltunk, kiugrottunk a kocsiból, hogy lássuk mi forog fent. Hát a játékosok már mind leszálltak a buszról és bementek a hotelbe. Egy kivételével, aki még rendezett valamit a bőröndjében. És vajon ki volt az? Na? Hehe. Igen, Rui Costa volt az. Wow * 1000. EKKORA SZERENCSÉT!!!! Persze nagyon kedves volt, adott autógrammot, fogott kezet velünk, aztán hagytuk, hogy menjen a dolgára. Mi meg oda és vissza voltunk, hogy mekkora szerencsénk volt. Szóval óriási. Ez után nem mehettünk haza, muszáj volt egy teraszt keressünk, ahol lehűthettük magunkat :) Laci visszament a kocsiért, mi ketten Zolival meg gyalog mentünk, hogy járjunk egyet mert nem is volt messze a hely. A hotel mellett mentünk el, ahol ezek voltak, és benézve mit láttunk. Valaki ül egyedül a hallban. És vajon ki? Na már biztos mindenki tudja. Eusebio. Húúúúúúúú. Hát ez aztán nagy volt. Hamar fotót is csináltunk vele, Zoli telefonjával :D Sajna Rui Costánál elfeledkeztünk, hogy van ilyen is nálunk, szóval az elmaradt. De sebaj.

Szóval EKKORA SZERENCSÉT!!!!!! Nem is lehet szavakba önteni. Csak ültünk a teraszon, hűsültünk és csodáltuk a szerencsénket. Még most is csodálkozom rajta. Szóval fantasztikus élmény volt. Soha nem gondoltam volna, hogy ekkora rajongó vagyok :)

Friday, July 20, 2007

Ötvencent, a rapper

Az elején, amikor felfutott ötvencent, nagyon bejött nálam a muzsikája, még a videói is elmentek, jókat lehetett bulizni rájuk. Viszon azóta ahány számot piacra dobott mindig az a lényeg, hogy milyen kemény ő. A videók pedig mind egy lére mennek. Összetétel:

50 cent
10 lány
1 baseball sapka

Elkészítés: ötvencent, fején a baseball sapkával, mutatja a kidolgozott testét, közben ütemesen ide oda mozog. A szája közben ritmusosan playback-ezik. A lányok ezalatt lengén felöltözve táncolnak a klip minden szegletében.

Tip: Csináljatok ti is otthon ötletes ötvencent videókat.

Eminem, keep the change...

Találmányok - a távirányító

És az ember feltalálta a kést, hogy legyen amivel kinyissa a távirányítót. Vagy fordítva. Feltalálta a távirányítót, hogy legyen amire használja a kését. Na valamelyik a kettő közül. Kiismerhetetlenek az Úr ösvényei.

Szóval az előbb kibontottam. És minden volt benne. Fotóalbum, valamelyik ősöm protézise, dinoszaurusz csont és még egy pár kevésbé használt zokni is. Nagy nehezen kipucoltam a kis kütyüt. Ez azért volt muszáj, mert a "következő program" gomb nem működött. De most már minden OK, újra lehet nyugisan tévézni.

And once again the day is saved, thanks too felméripéter-man.

Thursday, July 19, 2007

Grrrrrrr Reloaded


A fenomenális napom tovább folytatódott a kis napközi alvás után is (már évszázadok óta nem aludtam nap közben, ennek ellenére ez se segített). Elsőnek áramszünet következett, amitől és a falra tudok mászni, mert mindig az jut eszembe, hogy na ha már elvették az áramot és nem megy a számítógép, akkor legalább nézek tévét...

És itt van egy kis kritika is a blogomról: link

Este kosarazás van, már látom, hogy kimegy a bokám...

Grrrrrrr


Bazzeg de szar nap ez a mai. És még csak 1 óra sincs. Kiég minden áramköröm és még az ebédet se érem meg. Így nem lehet semmit se csinálni, mindjárt pukkanok egyet. grrrrrr...

Most jött a levél, hogy egy kávézó ismerősének jelölt az iwiw-en. EGY KÁVÉZÓ vazzeg.

Lefexek inkább, hátha egy óra mulva új nap indul.


Tuesday, July 17, 2007

Egy öreg barát...

Nagy nap volt a mai. Letettem a sárga villámot... Annak ellenére, hogy egy harmincegy éves dacia, nem egyszer csodáltam működés közben. Voltak gondok vele, nem egyszer voltam a szervizben vele, de mégis... Csodáltam azt, hogy kora ellenére még működött. Hogy alkatrészek, amiket az emberek évtizedekkel ezelőtt alkottak meg és raktak össze még mindig ilyen harmonikusan dolgoztak együtt. Ahogy üresben gurult és gurult olyan távolságokat, hogy első alkalommal nagyon meglepődtem. Nem akarok elérzékenyülni, főleg, hogy nevetséges is lehet, hogy pont egy ilyesmi miatt, de az utóbbi napokban nem egyszer csapott meg ez a hangulat, hogy sajnálom otthagyni. Vele fedeztem fel a vezetés rejtelmeit. Olyan dolgokat, amiket a suliban nem tanítanak és minden sofőr a gyakorlaton keresztül szerez meg.

Viszont az alja már nagyon rozsdás lett, annyira, hogy a sebváltásnál megemelkedett a padló. A javítás pedig 300 lej lett volna, ami kicsit soknak bizonyult.

... Mindenki tudja, hogy ahány dacia, annyi féle autó, és annyi apró trükk, hogy engedelmességre bírjad az autót. És minél idősebb, annál nehezebben kezelhető. De tudni, hogy kevés ember tudja kezelni és talán te vagy az, aki a legjobban boldogul vele, felemelő érzés. Mert minden hibának és minden karcolásnak ami rajta van nem csak javítási ára van, hanem története.

Nem is gondoltam így a dolgokra eddig, csak most, búcsuzáskor. Hiányozni fog.

Monday, July 16, 2007

Egy kellemes hétvége

Mármint ez volt az, ami épp elmúlt. Amúgy csak zárójelben jegyzem meg, hogy nagyon hasznos ez a helyessírás javító, mert ahogy egyet hibázok, máris készségesen figyelmeztet. Az első mondatban az elmúlt szót írtam ékezet nélkül, és úgy is hagytam volna, ha nem szól. Visszatérve. Hogy miért is volt kellemes? Hehe.

Először volt a péntek, ami nekem születésnap és amikor sok mindenek történtek. Például egy jó, hogy találkoztam Andival, élőben. Andi fotó-médiát végzett és hazautazott dolgozni. That's bad. Hátha visszaküldik még tanulni Kolozsvárra :P. Aztán találka a barátokkal, akik mind mondtak minden jót, adtak ajándékot, mert megérdemeltem :D Aztán innen már nem sokra emlékszem. A másnap felkeléssel kezdődött, amit kb. egy órás tervezés előzött meg. Aztán meg egy esküvő következett, annak minden pompájával és díszével. Ha leszámítjuk az idegesítő alakot, aki végigfilmezett mindent és mindenhol ott volt, akkor egy kellemes esküvő volt. Habár kérdezzétek meg Zolit is, mert lehet, hogy ő másképp gondolja...

Wasárnap (hadd köhögjön a helyesírás javító) pedig elkészítettem ezt a csodálatos-vadi-új-wow-de-cool-leszakad-a-pofátok kis kütyüt a blogban, itt jobbra. Ez arra jó, hogy minden képkocka egy linket rejt mindenféle jó blogokhoz. Csak 1 gond van, méghozzá az, hogy nem lehet tudni csak úgy ránézéssel, hogy melyik hova mutat. De ha ráviszed az egeret, akkor kiírja. Hát ez van, művészlélek vagyok, úgyhogy előnyben részesítettem a gyakorlatiassággal szemben a szépséget. Igen, ezt a designt egy időben gondoltuk ki Emőkével, aztán elmondtuk egymásnak, és abban maradtunk, hogy megcsinálja ő egy kis mókussal, de aztán még mindig nem lett belőle semmi, szóval akkor megcsináltam én. Emőke, nem fogok fizetni a jogokért és ha akárki kérdezi, akkor letagadok mindent.

Közben meg elrejtettem három új linket is a többi közé. Mert jól írnak:

Andi - la vie en rose
Kövi Sára - Balettka
Székely Csaba - Garat

És a sorrend is keveredett kicsit, hogy nagyobb legyen a fejetlenség, szóval az újakat ne a végén keressétek mind :P Csordulásig van a lelkem művészettel. Mindjárt verset írok.

Friday, July 13, 2007

Születésnap

Tegnap volt Andris 1 éves születésnapja Már járni és állni is tud egyedül A tortánál mindenki bíztatta, hogy fújd el a gyertyákat Andris, harapj bele a tortába Andris, csináld Andris... Erre ő beletenyerelt a tortába. Gratulálok Andris, te kis lázadó, van egy csillagod tőlem Ha vártál volna még egy napot, akkor egy napon ünnepelünk Nagyot nőj Andris!

Monday, July 09, 2007

Na ehhez mit szóltok?

A kicsi kép, az ami a messenger listában jelenik meg, a nagy pedig akkor, ha a nevem fölé viszed az egeret. :D

Az UFÓ-król, a teljesség igénye nélkül

Amikor Pesten voltam, vettem egy UFÓ-magazint, hogy informáljam magam az ufó-hírekről. UFÓ menetrend nem volt benne, hogy mikor jönnek és mikor mennek az ufók és melyik bolygókra. De sok fotó volt ufókkal, meg rajzok és storyk. Szóval az egész bizonyítva van. Ami le van írva az csakis igaz lehet...

Most a TV-ben láttam: Juj pont 9 piramis van, pont annyi ahány bolygó... Ez jelenthet valamit... Biztos az ufók építették a 9 piramist, emlékeztetőül. Na de várjunk csak, hisz nem is kilenc piramis van, hanem több... Szóval akkor biztos több bolygó volt valamikor mint 9 csak elpusztultak vagy mi...

Én fenntartom annak a lehetőségét, hogy legyen még értelmes civilizáció a Földön kívül, de azért ezek már nagyon dedós érvek...

Sunday, July 08, 2007

ígéret

Fogok írni a blogba. Megígérem. Cserkészbecsület.

Friday, July 06, 2007

Kocsma a fellegekben és a vasutas eset

A hét elején Budapesten voltam leadni egy projektet amin már két éve dolgozok és úgy néz ki, hogy még egy évig fut. Lényegtelen, nem erről akartam írni. Hanem arról, hogy ezen alkalomból felkerestem Sándort, aki ott dolgozik és eltöltöttünk egy pár nagyon kellemes délutánt és estét. Ok, már látom, hogy jönnek a félreértést szimuláló hozzászólások, hogy hehehe meg hahaha, de nem. Most hogy ezt ideírtam, lehet, hogy már nem is botránkoznak meg az emberek. Szóval egyik ilyen estén a Corvin áruház tetejére ültünk ki, ami valóban csak egy tető. Azaz nincs semmi fedél a fejed fölött, még a berendezés se konvergens, azaz nagyon sok féle asztal, szék, pad, stb. van, amiket gondolom úgy kukáztak össze a tulajok. És ez a hely annyira telített volt, hogy sokan álltak is vagy éppen a földre ültek dumálni. Szóval nagyszerű volt a hangulat, olyan majdnem fesztiválos, mindenki barát mindenkivel hangulat. És. Honnan, honnan nem, megjelenik Ákos és Szidi, akik szintén Pestbudán dolgoznak. Hát ez kellemes meglepetés volt. Sörözünk meg minden, jó hangulat, beszélgetés. ÉS. De most már valóban és. Észreveszem Tibit, de csak épp elkaptam a szemem sarkából! Tibit, Lő, hallod?!?!?!?! God damn it. Aki nem tudja, annak erről csak annyit, hogy Tibivel Amerikában ismerkedtünk meg, együtt dolgoztunk egy mosodában és nagyobb munkakerülő volt, mind az amerikaiak. És mondaná az ember, hogy hát könnyű, mert magyarországi és belőlük csak 10 millió van, szóval meg van az esély, hogy összefussunk. De mint mondta, csak egy hétre jött haza, mert már pár éve Londonban dolgozik. Hát, ekkora véletlent. Fantasztikus. Tibi, akkor este a te egészségedre is ittam.

A másik story meg a hazafelé vezető vonatozáson történt. Az inkompetens magyar vasutasok rosszul számozták a vagonokat. Ennek köszönhetően a 431-es vagon, amibe mi kellett utazzunk, elsőosztályú lett, ami nekünk ok, és a magyar kalauzoknak is, viszont a románoknak nem. Pofáztak is ezerrel. A vagonban utazókat majdnem mind átpakolták a másodosztályra. De minket nem. És ezt a szüleimnek köszönhetjük. Hogy mi volt ott. Betzas. Hat ilyet még nem láttam. Mindkettőnek pirospont. Mert hogy minek üljünk át, ha ez a 431-es vagon, és nekünk ide szól a jegy. Amikor harmadszorra jött a kalauz, apukám kérte, hogy írjon proces verbalt. De ez már az idegek harca volt. Adott buletint is. A kalauz meg vette a pappírjait, tette a pappírjait, rendezgette, kereste, aztán visszaadta a buletint, azzal, hogy hívja a főnököt. Ez az alak már persze úgy jött, hogy szerintem megvolt a forgatókönyv a fejében, mert nagy kegyesen megengedte, hogy mivel csak Kolozsvárig utazunk, most már maradjunk ahol vagyunk. :D

Sunday, July 01, 2007

Jöjjenek a szavazatok

Ez forog fent a y!mess listámon. Az első forduló most dübörög, mindenki kampányol, lássuk kinek van több ismerőse, amikor a cél az lenne, hogy az derüljön ki, hogy kinek jobb az alkotása. Nem mintha magamnak szurkolnák, mivel szerintem van pár sokkal jobb az enyémnél, ami azt illeti eddig én is szavaztam négyszer, ebből háromszor Tesszre és egyszer Konára. Hát ez van, a kérdés az volt, hogy "Ki volt a hét legjobbja?", nekem pedig ők jöttek be. Szóval sok sikert nekik, azaz sok barátot ;)

Szóval engem is elkapott a gépszíj és én is arra buzdítom a barátokat, hogy szavazzanak a %/=! életbe is, mert ha nem akkor %/=!(/(/%. (Klikk a képre nagyobb méretért)


Fesztivity - próba 1

Tegnap járt le az első próba a Fesztivity-n. Avatárt kellett készíteni, ami azt mutatja, hogy mi (versenyzők), hogy nézünk ki a félsziget legjobb bulija után. A yahoo messenger-nél persze van egy olyan lehetőség, hogy avatárt készíts magadnak, ami abból áll, hogy egy babát kell felöltöztess és formálj olyanra amilyenre te akarod. Mivel a versenyben levő felhívás megemlítette a y!mess-et is én nekifogtam nagy bőszen, hogy faragjak valami maradandót. Mint utólag kiderült rajtam kívül még csak 2-3 ember fogta fel így a dolgot, a többiek mind saját photoshoppolt alkotást mutattak be, volt aki egész kollekciót, hogy a téma biztosan le legyen fedve, mások meg csak egy képet. Hát ez van, a próba nem volt teljesen konkrétan meghatározva szóval most eléggé színes lett a skála. Ha jól értettem mára döntés is születik az ügyben, kiderül, hogy ki jut tovább a következő fordulóba. Akárhogy is legyen, nekem nagyon tetszett a tegnapi hangulat, amikor összegyűltünk a próba letételekor egy conferenc szobába, dumáltunk, ki írva, ki beszélve :).

Ha többet akarsz a fesztivityről megtudni klikk ide. Lehet szavazni minden próbában a kedvencedre, illetve hozzászólni a bejegyzésekhez. Mindezekért pedig akár pólót is lehet kaphatsz.